Fontos megállapodást írt alá Marokkó és Hollandia zöld hidrogén előállításával kapcsolatban. A megállapodás keretében létrejött projektek közül kiemelkedik egy új zöld ammóniagyártó üzem építésére vonatkozó terv a marokkói Jorf Lasfarban, számol be róla a Hespress.
Az Európai Bizottság elnöke ma egy sajtótájékoztatón többek között arról beszélt, hogy az energiacégek a meredeken emelkedő gáz-, olaj- vagy áramár miatt hatalmas extraprofitra tesznek szert, ennek egy részét pedig el kellene vonni tőlük, hogy abból többek között a bajba jutott vállalatokat támogassák. De valóban keletkezik extraprofit az energiacégeknél? Megnéztük, hogy mi a helyzet a legnagyobb európai olaj- és gázipari vállalatoknál, mekkora profitot érnek el, a cégek vezetői hogyan értékelik az energiapiaci kilátásokat, milyen lépéseket tettek és terveznek tenni az energiabiztonság elérése érdekében, illetve azt is megnézzük, hogy a profitjukat mire használják fel a cégek.
Az energiapiaci válság és az általános volatilitás felgyorsította az egyébként is várható folyamatokat, a jelenlegi helyzetben pedig különösen erős igény mutatkozott az Alteo erősségére, a szabályozási szolgáltatásra – főképp ezt a jelenséget jelölte meg az első féléves kiváló számok mögötti okként Kovács Domonkos az Alteo vállalatfelvásárlási és tőkepiaci tevékenységekért felelős vezérigazgató helyettese. A vezető úgy véli, hogy ugyan a korábban reméltnél úgy néz kis sajnos jóval lassabban, de idővel a szélsőséges energiaárak is normalizálódnak és a fosszilis energiahordozók aránya is csökkenthető, ám mindkét folyamathoz idő kell. Ráadásul több bizonytalansági tényező van, amely módosíthatja a várakozásokat, ám ezek várhatóan nem rontják a cég esélyeit.
Az európaiak többsége szerint az európai gazdaság helyzete rossz, és legtöbbjük aggódik az energiaellátás helyzetével kapcsolatban - derült ki az Európai Bizottság által kedden közzétett Eurobarométer-felmérésből.
A Goldman Sachs amerikai befektetési bank elemzői egy friss elemzésükben az 1970-es éveknél is mélyebb energiaválságot jósolnak az idei télre, és előrejelzésük szerint 2023 elején a lakossági energiaszámlák az európai gazdaságok éves bruttó kibocsátásának (GDP) 15 százalékát is elérhetik.
A pénzügyi szektor gyors zöldítése az egyik legfontosabb feladat a zöld átálláshoz, a hatalmas vállalati vagy akár a kisebb lakossági beruházási költségekre, az új programokra elő kell teremteni a pénzt. Milyen zöld forrásbevonási lehetősége van most egy vállalatnak? Lesz-e egyáltalán és mikor, uniós támogatás az ország klímapolitikáját is érintő nagyberuházásokra? Számíthat-e a lakossági szektor és a bankok, a Zöld Otthon Programhoz hasonló kedvezményes lehetőségekre a jegybanktól? Vajon a kormányzati támogatások és a piaci alapú zöldítés, a zöld kötvények, a zöld jelzáloglevél-vásárlási program, a zöld vállalati hitelezés elegendő lesz a jövőbeli beruházási tervek megvalósítására és a befektetőknek való megfelelésre? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltek a szakértők a Portfolio Sustainable World 2022 konferenciájának második szekciójában.
Ki kell használni a mostani válság kínálta lehetőségeket, és nagy hangsúlyt kell fektetni az épületek szigetelésére és az energiafelhasználás részletes átgondolására, mivel drasztikus megtakarításokat lehet így elérni - hangsúlyozta a Portfolio Sustainable World 2022 konferenciáján tartott előadásában Ürge-Vorsatz Diána. A szakember úgy véli, hogy három évünk maradt még arra, hogy a klímaváltozás legsúlyosabb következményeit elkerüljük.
Pénteken jelentette be Oroszország, hogy az előzetes várakozásokkal szemben, állítólagos olajszivárgás miatt nem indítja újra a gázszállítást az Északi Áramlat-1 vezetéken, ennek hatására óriásit ugrott a gázár ma reggel. Már érkeznek is az első javaslatok a helyzet kezelésére, a cseh vezetőség többek között az energiaigény csökkentését, valamint a megújuló energiaforrásokra, az atomenergiára és a szénre vonatkozó árplafonok bevezetését javasolja.
Csupán négy nap és megnyitjuk a Portfolio őszi konferenciaszezonját, elsőként a Sustainable World 2022 hibrid konferenciával. Szeptember 6-a nálunk a fenntarthatóságról fog szólni, és annak a 350-400 helyszíni résztvevőnek is, akiket a harmadszorra megrendezett eseményünkre várunk. Az egész napos szakmai program után pedig bemutatjuk az idei év újdonságát, a Green Awards ünnepségünket. Még nem késő regisztrálni az eseményre, az utolsó helyek még elérhetők. Most bemutatjuk, mire számíthatnak a résztvevők.
A szerdán Bali szigetén klímaügyi tárgyalásokra összeülő G20-as csoport tisztviselői nem tudtak megállapodni egy közös közleményben. Az országok között nem volt egyetértés a klímacélokban és az ukrajnai háborúval kapcsolatos megfogalmazásokban - írta meg a Reuters.
Tovább bővíti zöld portfólióját a MET Csoport, és belép a lengyel piacra is. A svájci központú energiavállalat 100 százalékos részesedést szerzett egy 60 MWp beépített kapacitású zöldmezős naperőműprojektben, a német határhoz közeli Nyugat-Lengyelországban.
Magyarországon is megjelentek az úgynevezett virtuális PPA szerződések, amelyekkel kisebb- nagyobb, ismert és kevésbé ismert cégek bombázzák a nagy energiafogyasztókat azzal az ígérettel, hogy ezek alkalmazásával elfogadható szinten tudják stabilizálni az energiabeszerzési áraikat. Az ajánlat a mai árszinteken többnyire vonzó, de nem árt az óvatosság - írja elemzésében a KPMG Associate Partnere.
A koronavírus-járvány kezdeti szakaszában a világ energiafogyasztása rég nem látott mértékben zuhant, ennek megfelelően az energiatermelés is csökkent. Ez alól csak a megújuló energiaforrásokból származó fogyasztás képzett kivételt, amely 2020-ban 9,7 százalékkal nőtt – írja a Forbes.
A rezsicsökkentés részleges megszüntetése miatt, illetve a klímacélok megvalósítása érdekében is egyre nagyobb szerep jut a minél energiahatékonyabb lakóingatlanok építésének. A nulla energiaigényű vagy passzív ház kifejezések bár nem teljesen ugyanazt jelentik, de abban nagyon hasonlítanak, hogy egy rendkívül alacsony fűtési hőigényű épületet takarnak. Az OC Investment Solutions szakértőjének segítségével körbejártuk azt a háztípust, aminek meg sem kottyan, ha magasabbak az energiaárak.
Két hete számoltunk be róla, hogy július 21-én a Technológiai és Ipari Minisztériumban megalakult a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége (MERSZ), melynek fő célja, hogy Magyarországon is életképes és hasznos opció legyen a termelők és fogyasztók, valamint termelő-fogyasztók számára anyagilag is előnyös energiaközösségeket, valamint rugalmassági szolgáltatókat létrehozni és működtetni. A szervezet megalakulásának apropóján a Green Policy Center a MERSZ két képviselőjével, Zarándy Tamással, a Szövetség energiaközösségeket képviselő alelnökével és Ercsey Tamással, a rugalmassági szolgáltató aggregátorokat képviselő elnökével beszélgetett.
A gazdag világ fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos képmutatása teljes mértékben megmutatkozik abban, ahogy reagált az Oroszország ukrajnai invázióját követő globális energiaválságra. Miközben a vagyonos G7-országok arra intik a világ szegény államait, hogy a klímavédelmi aggályok miatt csak megújuló energiaforrásokat használjanak, Európa és az Egyesült Államok könyörög az arab országoknál, hogy azok növeljék az olajkitermelésüket. Németország pedig újraindítja szénerőműveit, miközben Spanyolország és Olaszország az afrikai gázkitermelést pörgeti fel. Továbbá olyan sok európai ország kérte Botswanát a szénbányászatának fokozására, hogy az afrikai országnak meg kell majd háromszoroznia az exportját.
Először foglalt állást Olaf Scholz a bezárásra ítélt németországi atomerőművek esetleges "életben tartásáről". Az ezzel kapcsolatos vita egyre élesebb az oszágban, és megosztja a hárompárti kormánykoalíciót is. Az ukrajnai orosz háború miatt a gázellátás válsága fenyeget, ami a téli hónapokban súlyos problémákat okozhat. A szénerőműveket már reaktiválták, az atomerőművekről azonban még nem született döntés.
A 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán konfliktus hatalmas lökést adott az energia-függetlenségre való törekvéseknek az egész világon, de legfőképpen Európában, hiszen sajnálatos módon megmutatta, mi történik a primer-energiahordozók világpiaci árának rakétaszerű megugrásakor, ill. amikor kérdésessé válik, hogy holnap érkezik-e egyáltalán bármi is azon a bizonyos csövön keresztül. Ezek a hatások az elmúlt hetekben, sőt hónapokban nemcsak az állami költségvetésekre és nagyvállalatokra, de a kkv szektorra és magára a lakosságra is közvetlen, rendkívül negatív hatást gyakoroltak. Így vagy úgy, de mindenki érintett, a vállalatok között vannak, akik kénytelenek lehúzni a rolót, mások újragondolják stratégiájukat és vannak, akik állami mentőövért állnak sorban.
Bill Gates zöld technológiákba invesztáló cége, a Breakthrough Energy Ventures 20 millió dollárt fektet be a Blue Frontier fenntartható légkondicionáló-gyártó startupba – számolt be róla az iTecpost.com. A várakozások szerint a vállalat akár olyan új légkondicionálóval jelenhet meg a piacon, amely forradalmasíthatja a szektort.
Erőművek sokaságát kell üzemeltetni csak azért, hogy az áramfogyasztási csúcsokat az elektromos hálózat kezelni tudja, vagyis a fogyasztói igényeket kielégítse. De vajon fenntartható-e ez a modell egy olyan világban, ahol eddig ismeretlen energiaigények jelentkeznek például az elektromos autók tömeges töltésével? És ahol egyre több olyan megújuló forrásból származó energiát táplálnak a rendszerbe, melyek termelése akár egyik pillanatról a másikra megváltozhat, ha kisüt vagy elbújik a nap, ha elkezd fújni a szél vagy éppen megáll. Erre a kérdésre keressük a választ alábbi cikkünkben.
Folyamatosan törnek előre az orosz rohamcsapatok.
Akár 10 ezerrel kevesebb autó készülhet a második félévben.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
